ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

1

A Zichy Galéria kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

J.-P. COSTA, elnök,

A.B. BAKA,

R. TÜRMEN,

K. JUNGWIERT,

M. UGREKHELIDZE,

A. MULARONI,

E. FURA-SANDSTRÖM, bírák,

és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője,

A 2005. március 15-én tartott zárt ülésen lefolytatott tanácskozás után

Az akkor elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (66019/01

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján az 1984-ben alapított,

Budapesten működő magyar művészeti galéria, a Zichy Galéria (a

“kérelmező”) 2000. október 24-én terjesztett a Bíróság elé.

2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, Höltzl Lipót, az

Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.

3. 2002. december 17-én a Bíróság arról határozott, hogy az eljárás

elhúzódásával kapcsolatos panaszt közli a Kormánnyal. Az Egyezmény 29.

cikke 3. bekezdését alkalmazva úgy határozott, hogy a kérelem

elfogadhatóságáról és érdeméről együttesen dönt.

A TÉNYEK

4. 1984. októberében 11 művész megalapította a “Zichy Mihály”

Művészeti Galériát. A Művészeti Alap – a 83/1982. (XII.29.) MT

rendelettel összhangban – 1984 decemberében jóváhagyta a galéria mint

“művészeti alkotóközösség” megalapítását.

5. 1989-ben az Országgyűlés elfogadta az egyesülési jogról szóló

törvényt, amely az egyesületek nyilvántartásba vételét írta elő.

2

ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

6. A Kormányrendelet módosítása folytán 1992. október 1-én a

kérelmező felügyelete átkerült

a

Művelődési és Közoktatási

Minisztériumhoz.

7. 1993. április 29-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek

nyilvánította az MT rendelet vonatkozó részét, és megsemmisítette.

Következésképpen a kérelmezőre is az egyesülési törvényben előírt

bejegyzési szabályok váltak alkalmazandóvá.

8. 1995. június 29-én a kérelmező a Fővárosi Bíróságtól jogi

személyiségének elismerését kérte. A kérelmező nem terjesztett elő

bejegyzés iránti kérelmet arra hivatkozva, hogy azt a Minisztériumnak kell

megtennie.

9. 1996. április 23-án a Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmező

kérelmét. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a kérelmező – akinek

jogi személyisége az Alkotmánybíróság határozata következtében megszűnt

– beadványa nem felel meg az egyesülési törvényben foglalt anyagi jogi és

eljárásjogi követelményeknek. 1996. október 14-én a Legfelsőbb Bíróság

mint másodfokú bíróság a Fővárosi Bíróság döntését helybenhagyta.

10. 1997. október 14-én a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás

keretében hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és a Fővárosi

Bíróságot új eljárásra utasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy

a kérelmező jogi személyisége nem szűnt meg az Alkotmánybíróság

határozata következtében.

11. A megismételt eljárásban 1998. január 14-én a Fővárosi Főügyészség

indítványozta, hogy a Fővárosi Bíróság az alapszabály egyesülési

törvénynek megfelelő módosítására hívja fel a kérelmezőt. 1999. február

23-án a Fővárosi Bíróság elrendelte a kérelmező nyilvántartásba vételét.

12. 2000. március 8-án a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az

első fokú végzést hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új

eljárásra utasította.

13. 2000. április 12-én a Fővárosi Bíróság hiánypótlásra hívta fel a

kérelmezőt. A kérelmező nem tett eleget a felhívásnak.

14. 2000. július 10-én a Fővárosi Bíróság a bejegyzési kérelmet

elutasította. 2000. július 31-én a kérelmező fellebbezett.

15. 2001. április 10-én a Legfelsőbb Bíróság másodfokú bíróságként az

első fokú végzést hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot új

eljárásra utasította.

16. 2002. január 28-án a Fővárosi Bíróság a kérelmező egyesületet

nyilvántartásba vette.

ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

17. A kérelmező panaszolta, hogy a per hossza összeegyeztethetetlen az

Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében foglalt “ésszerű idő”

követelményével. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ...ésszerű időn belül... hozzon

határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

18. A Kormány vitatta a panaszt.

19. A figyelembe veendő időszak 1995. június 29-én kezdődött és 2002.

január 28-án ért véget. Ilyen módon három bírósági szinten hat évig és hét

hónapig folyt.

A. Elfogadhatóság

20. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

21. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát

az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában

meghatározott kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös

tekintettel az eset bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok

magatartására és arra, hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld.

Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

22. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

23. Az előterjesztett anyagokat megvizsgálva a Bíróság megállapítja,

hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely arra bírná

a Bíróságot, hogy a jelen ügyben eltérő következtetésre jusson. A kérdéssel

kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben

az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”

követelményének.

Ennek megfelelően a 6. cikk 1. bekezdését megsértették.

4

ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

II. AZ EGYEZMÉNY 11. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

24. A kérelmező előterjeszti, hogy a nemzeti hatóságok megsértették az

Egyezmény 11. cikke alapján számára biztosított jogot az egyesülés

szabadságához. A 11. cikk releváns része kimondja:

“1. Mindenkinek joga van ...a másokkal való egyesülés szabadságához , ...

2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak

lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy

közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az

erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek ...”

Elfogadhatóság

25. Amennyiben a kérelmező panasza úgy értelmezhető, mint ami a

bejegyzéssel kapcsolatos késedelmet érinti, akkor a Bíróság szerint a panasz

lényegében ugyanazokra a tényekre vonatkozik, amelyeken a 6. cikk 1.

bekezdése alapján előterjesztett panasz alapul. Ezért annak elkerülése

érdekében, hogy ugyanazok az elemek kétszeresen kerüljenek értékelésre, a

Bíróság ezen aspektusnak csak a 6. cikk 1. bekezdése alapján történő

vizsgálatát tartja indokoltnak.

26. Amennyiben a panasz az eljárás eredményével kapcsolatos, akkor a

Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmező egyesületet 2002. január 28-án

végül is bejegyezték. Ezért az Egyezmény 34. cikke szerinti értelemben már

nem tekinthető jogsértés áldozatának a 11. cikk vonatkozásában. Ebből

következően a kérelemnek ez a része nyilvánvalóan megalapozatlan az

Egyezmény 35. cikke 3. bekezdése szerinti értelemben, ezért az Egyezmény

35. cikkének 4. bekezdése alapján el kell utasítani.

ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

27. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Károk

28. A kérelmező 30 000 000 forint összegű¹nem vagyoni kártérítést kért.

29. A Kormány túlzottnak találta a kérelmező igényét.

30. Méltányossági alapon a Bíróság 1 850 eurót (EUR) ítél meg ilyen

címen.

B. Költségek és kiadások

31. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő igényt.

C. Késedelmi kamat

32. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a

kérelem többi részét pedig elfogadhatatlannak nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése

szerint véglegessé válik,

a

kérelmező nem vagyoni kárának

megtérítéseként 1 850 eurót (egyezernyolcszázötven euró) és az ezen

összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti

valutájában, a kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

¹Kb. 120 000 euró.

6

ZICHY GALÉRIA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot

kell fizetni a fenti összegek után;

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további követeléseit

egyhangúlag elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2005. április 5-én a

Bíróság eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

S. DOLLÉ

hivatalvezető

J.-P. COSTA

elnök