ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

1

MÁSODIK SZEKCIÓ

ZAVECZKY kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(11213/03 sz. Kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2006. április 25.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

2

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

A Zaveczky kontra Magyarország ügyben,

az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott

ülésén, melynek tagjai voltak:

J.-P. COSTA, Elnök

A.B. BAKA,

I. CABRAL BARRETO,

A. MULARONI,

E. FURA-SANDSTRÖM,

D. JOČIENĖ,

D. POPOVIĆ, bírák

és S. DOLLÉ, Hivatalvezető

2006. április 4-én tartott zárt ülésén

az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (11213/03

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,

Zaveczky Zsuzsanna (a “kérelmező”) 2003. február 17-én terjesztett a

Bíróság elé.

2. A kérelmezőt Petruska E. Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte.

A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az

Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.

3. 2005. június 17-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt. Az

Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy döntött, hogy a kérelem

érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.

A TÉNYEK

4. A kérelmező 1967-ben született és Diósdon él.

5. 1994. február 25-én a kérelmező közös tulajdon megosztása iránti pert

indított a Ráckevei Városi Bíróság előtt. Az ügy sürgős elbírálását kérte.

6. A Bíróság 1994. április 28-án és október 7-én, továbbá 1995. február

16-án tárgyalást tartott. 1995. március 7-én két szakértőt rendelt ki. 1995.

szeptember 18-án és december 8-án, valamint 1996. április 25-én és június

28-án további tárgyalásokra került sor.

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

3

7. 1996. július 5-én a Városi Bíróság ítéletet hozott.

8. Fellebbezés nyomán a Pest Megyei Bíróság 1997. február 20-án és

október 9-én tárgyalást tartott. Az október 9-i tárgyaláson a Bíróság

felfüggesztette az eljárást egy előzetes kérdés eldöntéséig. 1998. május 26-

án a Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot és az

ügyet visszautalta a Városi Bíróság elé azzal, hogy a Városi Bíróság

intézkedjen a szóban forgó ingatlan kiskorú tulajdonosának perbevonásáról.

E célból 1998. október 7-én ügygondnok kirendelésére került sor.

9. A folytatódó eljárásban 1999. február 25-én és április 19-én

tárgyalásra került sor. 2000. április 10-én a kérelmező ügyvédje tárgyalás

mielőbbi kitűzését kérte a bíróságtól. 2000. június 13-án a bíróság tárgyalást

tartott és szakértőket rendelt ki.

10. 2000. szeptember 7-én több más alperes is perbe lépett. 2000.

szeptember 12-én a bíróság tárgyalást tartott és helyszíni szemlét rendelt el.

Erre 2000. november 6-án került sor. A szakvélemény 2000. december 4-én

érkezett meg a bíróságra.

11. 2001. január 30-án a bíróság elrendelte a szakvélemény pontosítását.

2001. március 13-án, április 24-én, május 22-én és 2002. január 10-én

további tárgyalásokra került sor.

12. A 2002. június 25-i tárgyaláson a bíróság újabb szakértő

kirendeléséről határozott. E szakértő kirendelésére július 12-én került sor, s

szakvéleményét 2002. november 30-án kapta meg a bíróság. A 2003.

február 11-re kitűzött tárgyalást a bíróság a szakértő betegsége miatt

elhalasztotta.

13. 2003. március 11-én az alperesek pontosították ellenkeresetüket.

2003. december 3-án a bíróság ellenkeresetük további pontosítására hívta fel

az alpereseket. 2004. január 30-án a bíróság elutasította elfogultsági

kifogásukat. 2004. február 18-án a bíróság keresetük további pontosítására

hívta fel az alpereseket.

14. 2004. április 20-án a bíróság megalapozatlanság miatt elutasította az

ellenkeresetet. A határozatot a Megyei Bíróság 2004. szeptember 23-án

hatályon kívül helyezte.

15. 2004. december 1-én egyes alperesek vonatkozásában a bíróság

részben megszüntette az eljárást.

16. 2005. február 15-én a bíróság tárgyalást tartott és egy

mellékkérdésben részhatározatot hozott. 2005. szeptember 22-én a Megyei

Bíróság helybenhagyta a részhatározatot.

17. Az ügy a főkérdés tekintetében jelenleg is első fokon folyamatban

van.

4

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

18. A

kérelmező

panaszolta,

hogy

az

eljárás

hossza

összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében

lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének

releváns része kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot

polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

19. A Kormány vitatta a panaszt.

20. A figyelembe veendő időszak 1994. február 25-én kezdődött és még

nem zárult le. Mostanáig két bírósági szinten tizenkét éve és egy hónapja

tart.

A. Elfogadhatóság

21. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

22. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

23. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

24. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a

Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

5

Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel

kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen

ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”

követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

25. A kérelmező a 6. Cikk 1. § alapján azt a módot is panaszolta,

ahogyan a bíróságok eddig az ügyet vizsgálták. A Bíróság észrevételezi,

hogy az eljárás jelenleg is folyamatban van. A Bíróság úgy találja, hogy

ezért a panasz idő előtti, s a hazai jogorvoslatok kimerítésének elmulasztása

miatt az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4. §-e alapján el kell utasítani.

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

26. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Károk

27. A kérelmező 21.000 euró vagyoni és 10.000 euró nem vagyoni

kártérítést követelt.

28. A Kormány vitatta az igényt.

29. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az

állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban

úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett, s az ilyen címen

kért teljes összeget megítéli számára.

6

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

B. Költségek és kiadások

30. A kérelmező 3.200 eurót kért a Bíróság előtti eljárásban felmerült

költségek és kiadások megtérítéseként.

31. A Kormány vitatta az igényt.

32. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak akkor jogosult költségei

és kiadásai megtéríttetésére, hogyha bizonyítja, hogy e költségek

ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek.

A jelen ügyben a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra

figyelemmel a Bíróság ilyen címen 1.500 euró megítélését tartja ésszerűnek.

C. Késedelmi kamat

33. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a

kérelem többi részét elfogadhatatlannak nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése

szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében

10.000 eurót (tízezer euró), költségek és kiadások tekintetében 1.500 eurót

(egyezerötszáz euró), továbbá az ezen összegeket terhelő adók összegét kell

kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor alkalmazott

átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális

kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a

fenti összeg után;

ZAVECZKY v. HUNGARY JUDGMENT

7

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.

Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.

szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. április 25-én került

kiküldésre.

J.P. COSTA

Elnök

S. DOLLÉ

Hivatalvezető