YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

A Yang Chun Jin alias Yang Xiaolin kontra Magyarország ügyben

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

C.L. ROZAKIS, Elnök,

A.B. BAKA,

G. BONELLO,

V. STRÁŽNICKÁ,

M. FISCHBACH,

M. TSATSA-NIKOLOVSKA,

A. KOVLER, bírák

és E. FRIBERGH, Hivatalvezető

2001. február 15-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az

azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (58073/00

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy kínai és Sierra Leone-i

állampolgár, Yang Chun Jin alias Yang Xiaolin 2000. június 7-én

terjesztett a Bíróság elé.

2. A kérelmezőt Farkas L. Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte a

Magyar Helsinki Bizottság részéről. A Magyar Kormányt (a “Kormány”)

képviselője, dr. Höltzl Lipót, az Igazságügyi Minisztérium Helyettes

Államtitkára képviselte.

3. A kérelmező azt állította, hogy Kínába történő kiadatása esetén nem

részesülne tisztességes tárgyalásban, nagyon rossz körülmények között

tartanák fogva, kínzásnak és halálbüntetésnek lenne kitéve. Az Egyezmény

3. és 6. Cikkére, továbbá a Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkére

hivatkozott.

4. A kérelmet a Bíróság Második Szekciójára osztották (Bírósági

szabályzat, 52. szabály 1. bek.). A Bírósági szabályzat 26. szabálya 1.

bekezdésének megfelelően e Szekción belül megalakult az ügyet elbíráló

Kamara (Egyezmény 27. Cikk, 1. bekezdés).

5. A Bíróság úgy határozott, hogy a Bírósági szabályzat 39. szabályát

alkalmazva jelzi a Kormánynak: a felek és az eljárás megfelelő lefolytatása

érdekében kívánatos lenne, hogy Magyarország ne adja ki a kérelmezőt a

Bíróság döntése előtt.

6. 2001. január 11-i határozatával a Bíróság elfogadhatóvá nyilvánította a

kérelmet.

YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

7. 2001. január 18-án a Kormány előterjesztette, hogy nem adja ki a

kérelmezőt Kínának. A Kormány a kérelem ügylajstromból történő törlését

kérte az Egyezmény 37. Cikkének 1.(b) bekezdése alapján. Továbbá, 2001.

január 31-én a Kormány arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy a kérelmező

Magyarországot elhagyva Sierra Leone-ba távozott.

8. 2001. február 1-én a kérelmező tájékoztatta a Bíróságot, hogy nem

ellenzi az ügy törlését a Bíróság ügylajstromából.

A TÉNYEK

9. 1999. december 20-án a Fővárosi Bíróság Kínába történő kiadatására

tekintettel elrendelte a kérelmező ideiglenes őrizetbe vételét. A határozat az

INTERPOL Pekingi Irodája által 1999. december 17-én kibocsátott

kiadatási kérelmen alapult.

10. A Fővárosi Bíróság indoklásában megállapította, hogy a kérelmezőt –

aki 1995-ben illegálisan lépett az ország területére – emberrablás és okirat-

hamisítás miatt Magyarországon négy év szabadságvesztésre ítélték és

kiutasították az országból. A kiutasítást a börtönbüntetés letöltése után

kellett végrehajtani. 1999. december 18-án a kérelmező letöltötte büntetését.

Ugyanezen a napon a Fővárosi Főügyészség a kiadatásra tekintettel, a

budapesti Kínai Nagykövetségtől 1999. december 15-én kapott információk

alapján, a kérelmező ideiglenes letartóztatásba helyezését indítványozta. A

Nagykövetség közölte, hogy a kérelmező ellen “huliganizmus” vádjával –

amely a kínai büntető törvénykönyv alapján hét évig terjedő

szabadságvesztéssel büntethető –büntetőeljárás folyt Kínában, s ezzel

összefüggésben kérte Kína a kiadatást.

11. A Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a tényállás alapján a

kérelmező által elkövetett cselekmény a magyar büntető törvénykönyv 321.

§ (1) bekezdése szerinti fegyveres rablásnak minősült, ilyen módon a

kiadatás nem ütközött jogi akadályba. A Fővárosi Bíróság arra is rámutatott,

hogy a nemzetközi jogsegélyről szóló magyar törvény 15. § és 16 § (1)

bekezdése alapján

kérelmező ellen Kínában lefolytatandó

büntetőeljárásnak azon tényekre kell korlátozódnia, amelyek miatt a

kiadatást kérték.

12. A kérelmező édesapja által a Sanming Dagong Ügyvédi Irodától

2000. január 6-án beszerzett jogi szakvélemény szerint a kérelmező által

elkövetett cselekmény “különös kegyetlenséggel elkövetett, maradandó

fogyatékosságot okozó szándékos testi sértés”-nek is minősíthető, amely a

kínai jog alapján enyhítő körülmények hiányában halálbüntetéssel is

büntethető. A szakvélemény két olyan személy elítélésére hivatkozott,

akiket ugyanazon ügyben ítéltek el, s akiket a Sanming Városi Népbíróság

halálbüntetésre ítélt, s az ítéletet fellebbezés nyomán helybenhagyta a Fuji

Tartományi Felső Népbíróság, majd a Legfelsőbb Népbíróság is.

YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

13. A Kínai Igazságügyi Minisztérium 2000. január 12-én kelt alakszerű

kiadatási kérelmének indoklása szerint a Kínai hatóságok azért keresték a

kérelmezőt, mert 1994 májusában Fuqing városában megkéselte és rálőtt

L.Y.-ra. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett, s a kérelmező 1994.

szeptember 15-e óta – amikor a helyi rendőrkapitányság megkísérelte

őrizetbe vételét –menekült a kínai bűnüldöző szervek elől. Az 1979. évi

kínai büntető törvénykönyv 134. § szerint az ilyen bűncselekmény háromtól

hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kérelem tartalmazta azt a

kitételt, hogy a kérelmezőt kizárólag azon bűncselekmények miatt fogják

felelősségre vonni, amelyek tekintetében kiadatását kérték.

14. 2000. február 18-án a Fővárosi Bíróság kiadatására tekintettel

elrendelte a kérelmező letartóztatásba helyezését.

15. 2000. május 16-án a Fővárosi Bíróság három bíróból álló tanácsa

másodfokon eljárva elutasította a kérelmező által a 2000. február 18-i

határozat ellen előterjesztett fellebbezést.

16. 2000. október 19-én a kínai Igazságügyi Minisztérium az alábbi

alakszerű nyilatkozatot küldte a magyar Kormánynak:

“Kínába történő kiadatását követően halálbüntetést nem szabnak ki a kérelmezőre…

vagy ha kiszabnak, nem fogják végrehajtani.”

17. Az Igazságügyi Minisztérium további megkeresésére a kínai

Igazságügyi Minisztérium 2000. december 13-án alakszerű nyilatkozatban

megígérte, hogy:

“a szándékos bántalmazás bűncselekményének elkövetésével vádolt kérelmező

ügyét nem gyorsított eljárásban fogják elbírálni. Továbbá, ügyét a törvénynek

megfelelően nyilvánosan fogják tárgyalni, s módjában áll majd védőügyvédet is

igénybe venni. Amennyiben erre pénzügyi vagy más okból nem lesz lehetősége, akkor

a Népbíróság kirendelt védőügyvédet biztosíthat számára. A védőügyvédnek elég idő

áll majd rendelkezésre az ügyiratok tanulmányozására, valamint a kérelmezővel való

személyes találkozásra. A bírósági tárgyaláson a kérelmező személyesen is

védekezhet, s védelmét védő is elláthatja.”

18. 2001. január 18-án az Igazságügyi Minisztérium úgy döntött, hogy

megtagadja a kérelmező Kínába történő kiadását.

19. 2001. január 26-án a kérelmező Magyarországot elhagyva Sierra

Leone-ba távozott.

YANG CHUN JIN ALIAS YANG XIAOLIN kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

A JOG

20. A Bíróság megjegyzi, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium

megtagadta a kérelmező Kínába történő kiadatását, s hogy a kérelmező

Magyarországot elhagyva Sierra Leone-ba távozott. A Kormány kérte az

ügy törlését a Bíróság ügylajstromából, s a kérelmező is jóváhagyta a

kérelmet.

21. Az Egyezmény 37. Cikke 1. bekezdésének releváns része kimondja:

“1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az

ügylajstromból törli, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy

(b) az ügy megoldódott…”

22. Ilyen körülmények között a Bíróság úgy találja: a kérelmezőt már

nem fenyegeti a Magyarországról Kínába történő kiadatás veszélye. Ilyen

módon a Bíróság meggyőződött arról, hogy az ügy megoldódott. Továbbá,

az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben

meghatározott emberi jogok tisztelete nem kívánja meg a kérelem

vizsgálatának folytatását (37. Cikk 1. bekezdés vége).

23. Ezért az ügyet az Egyezmény 37. Cikke 1.(b) bekezdésének

megfelelően törölni kell az ügylajstromból.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból.

Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2001. március 8-án került

megküldésre, a Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3.

bekezdésének megfelelően.

Christos ROZAKIS, Elnök

Erik FRIBERGH, Hivatalvezető