VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
1
MÁSODIK SZEKCIÓ  
VARGA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY  
(3360/04 sz. Kérelem)  
ÍTÉLET  
STRASBOURG  
2006. május 23.  
Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt  
körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.  
2
VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
A Varga kontra Magyarország ügyben,  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott  
ülésén, melynek tagjai voltak:  
J.-P. COSTA, Elnök  
A.B. BAKA,  
I. CABRAL BARRETO,  
A. MULARONI,  
E. FURA-SANDSTRÖM  
D. JOČIENĖ,  
D. POPOVIĆ, bírák  
és S. NAISMITH, Hivatalvezető-helyettes  
2006. május 2-i zárt ülésén folytatott tanácskozását követően  
az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (3360/04  
sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló  
egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,  
Varga István (a “kérelmező”) 2003. november 21-én terjesztettek a Bíróság  
elé.  
2. A kérelmezőt Nemes M. Komáromban praktizáló ügyvéd képviselte.  
A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az  
Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.  
3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a  
panaszt. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy határozott,  
hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.  
A TÉNYEK  
4. A kérelmező 1948-ban született és Komáromban él.  
5. 1994. július 3-án büntetőeljárás indult a kérelmező és társai ellen  
fegyvercsempészetre való felbujtás és egyéb bűncselekmények miatt.  
6. 1994. december 6-án vádemelésre került sor.  
7. A Tatabányai Városi Bíróság 1995. április 20-án, 21-én, május 9-én és  
június 13-án tárgyalást tartott. A június 13-i tárgyaláson pótnyomozást  
VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
3
rendelt el. A pótnyomozás határidejét 1995. szeptember 7-én, október 27-  
én, továbbá az 1995. december 7-i, az 1996. június 4-i és november 13-i  
tárgyalásokon meghosszabbították. Ezzel párhuzamosan  
hatóságok jogsegélyt kértek a szlovák hatóságoktól.  
a
magyar  
8. 1997. április 17-én, október 7-én, november 13-án és december 11-én  
további tárgyalásokra került sor. Az 1998. január 22-i tárgyaláson két  
vádlott perét elkülönítették, mivel külföldön tartózkodtak. 1998. január 29-  
én újabb tárgyalásra került sor.  
9. 1998. február 4-én a Városi Bíróság felmentette a kérelmezőt.  
10. Fellebbezés nyomán 2000. március 20-án a Komárom-Esztergom  
Megyei Bíróság az ítéletet – alapvetően eljárásjogi hiányosságok miatt –  
hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta első fokra. A Megyei  
Bíróság elrendelte az elsőfokú eljárás soron kívüli lefolytatását.  
11. Jogszabályváltozás folytán a megismételt eljárásban az ügy első  
fokon a Megyei Bíróság hatáskörébe került át.  
12. A Megyei Bíróság 2001. február 7-én, június 26-án, 27-én és 28-án  
tárgyalást tartott. A június 28-i tárgyaláson a Bíróság orvosszakértőt rendelt  
ki. 2001. szeptember 27-én újabb tárgyalásra és újabb szakértő  
kirendelésére került sor.  
13. 2002. március 1-jén, április 12-én, augusztus 30-án, november 22-én  
és december 20-án, továbbá 2003. január 22-én, február 25-én és május 9-én  
további tárgyalásokra került sor.  
14. 2003. május 22-én a bíróság végül felmentette a kérelmezőt.  
A JOG  
I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS  
MEGSÉRTÉSE  
15. A  
kérelmező  
panaszolta,  
hogy  
az  
eljárás  
hossza  
összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében  
lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének  
releváns része kimondja:  
“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot  
polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”  
16. A Kormány vitatta a panaszt.  
17. A figyelembe veendő időszak 1994. július 3-án kezdődött és 2003.  
május 22-én zárult le. Ilyen módon két bírósági szinten több mint nyolc éve  
és tíz hónapja tart.  
4
VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
A. Elfogadhatóság  
18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan  
megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti  
értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem  
elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.  
B. Érdem  
19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az  
eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra  
figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, továbbá a kérelmező és a  
releváns hatóságok magatartása (ld. többek között Pélissier and Sassi v.  
France [GC], no. 25444/94, § 67, ECHR 1999-II).  
20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.  
bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló  
kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Pélissier and Sassi).  
21. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a  
Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a  
Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel  
kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen  
ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”  
követelményének.  
Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.  
II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA  
22. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:  
“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését  
állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz  
lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”  
VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
5
A. Károk  
23. A kérelmező 3 millió forint1 vagyoni és nem vagyoni kártérítést  
követelt.  
24. A Kormány vitatta az igényt.  
25. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az  
állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban  
úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági  
alapon 8.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.  
B. Költségek és kiadások  
26. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő követelést.  
C. Késedelmi kamat  
27. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az  
Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz  
további három százalékpontot kell hozzáadni.  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;  
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését  
megsértették;  
3. Megállapítja:  
(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három  
hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése  
szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében  
8.000 eurót (nyolcezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók  
összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor  
alkalmazott átváltási árfolyam alkalmazásával;  
1 11.600 euró  
6
VARGA v. HUNGARY JUDGMENT  
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés  
időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális  
kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a  
fenti összeg után;  
4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.  
Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.  
szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. május 23-án került  
kiküldésre.  
J.P. COSTA  
Elnök  
S. NAISMITH  
Hivatalvezető-helyettes