VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

1

MÁSODIK SZEKCIÓ

VARGA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(3360/04 sz. Kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2006. május 23.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

2

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

A Varga kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott

ülésén, melynek tagjai voltak:

J.-P. COSTA, Elnök

A.B. BAKA,

I. CABRAL BARRETO,

A. MULARONI,

E. FURA-SANDSTRÖM

D. JOČIENĖ,

D. POPOVIĆ, bírák

és S. NAISMITH, Hivatalvezető-helyettes

2006. május 2-i zárt ülésén folytatott tanácskozását követően

az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (3360/04

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,

Varga István (a “kérelmező”) 2003. november 21-én terjesztettek a Bíróság

elé.

2. A kérelmezőt Nemes M. Komáromban praktizáló ügyvéd képviselte.

A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az

Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.

3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a

panaszt. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy határozott,

hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.

A TÉNYEK

4. A kérelmező 1948-ban született és Komáromban él.

5. 1994. július 3-án büntetőeljárás indult a kérelmező és társai ellen

fegyvercsempészetre való felbujtás és egyéb bűncselekmények miatt.

6. 1994. december 6-án vádemelésre került sor.

7. A Tatabányai Városi Bíróság 1995. április 20-án, 21-én, május 9-én és

június 13-án tárgyalást tartott. A június 13-i tárgyaláson pótnyomozást

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

3

rendelt el. A pótnyomozás határidejét 1995. szeptember 7-én, október 27-

én, továbbá az 1995. december 7-i, az 1996. június 4-i és november 13-i

tárgyalásokon meghosszabbították. Ezzel párhuzamosan

hatóságok jogsegélyt kértek a szlovák hatóságoktól.

a

magyar

8. 1997. április 17-én, október 7-én, november 13-án és december 11-én

további tárgyalásokra került sor. Az 1998. január 22-i tárgyaláson két

vádlott perét elkülönítették, mivel külföldön tartózkodtak. 1998. január 29-

én újabb tárgyalásra került sor.

9. 1998. február 4-én a Városi Bíróság felmentette a kérelmezőt.

10. Fellebbezés nyomán 2000. március 20-án a Komárom-Esztergom

Megyei Bíróság az ítéletet – alapvetően eljárásjogi hiányosságok miatt –

hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta első fokra. A Megyei

Bíróság elrendelte az elsőfokú eljárás soron kívüli lefolytatását.

11. Jogszabályváltozás folytán a megismételt eljárásban az ügy első

fokon a Megyei Bíróság hatáskörébe került át.

12. A Megyei Bíróság 2001. február 7-én, június 26-án, 27-én és 28-án

tárgyalást tartott. A június 28-i tárgyaláson a Bíróság orvosszakértőt rendelt

ki. 2001. szeptember 27-én újabb tárgyalásra és újabb szakértő

kirendelésére került sor.

13. 2002. március 1-jén, április 12-én, augusztus 30-án, november 22-én

és december 20-án, továbbá 2003. január 22-én, február 25-én és május 9-én

további tárgyalásokra került sor.

14. 2003. május 22-én a bíróság végül felmentette a kérelmezőt.

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

15. A

kérelmező

panaszolta,

hogy

az

eljárás

hossza

összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében

lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének

releváns része kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot

polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

16. A Kormány vitatta a panaszt.

17. A figyelembe veendő időszak 1994. július 3-án kezdődött és 2003.

május 22-én zárult le. Ilyen módon két bírósági szinten több mint nyolc éve

és tíz hónapja tart.

4

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

A. Elfogadhatóság

18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, továbbá a kérelmező és a

releváns hatóságok magatartása (ld. többek között Pélissier and Sassi v.

France [GC], no. 25444/94, § 67, ECHR 1999-II).

20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Pélissier and Sassi).

21. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a

Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a

Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel

kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen

ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”

követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

22. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

5

A. Károk

23. A kérelmező 3 millió forint¹vagyoni és nem vagyoni kártérítést

követelt.

24. A Kormány vitatta az igényt.

25. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az

állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban

úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági

alapon 8.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.

B. Költségek és kiadások

26. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő követelést.

C. Késedelmi kamat

27. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése

szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében

8.000 eurót (nyolcezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók

összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor

alkalmazott átváltási árfolyam alkalmazásával;

¹11.600 euró

6

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális

kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a

fenti összeg után;

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.

Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.

szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. május 23-án került

kiküldésre.

J.P. COSTA

Elnök

S. NAISMITH

Hivatalvezető-helyettes