EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA  
MÁSODIK SZEKCIÓ  
THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG ÜGY  
(52727/99 sz. Kérelem)  
ÍTÉLET  
(Békés rendezés)  
STRASBOURG  
2003. szeptember 30.  
Ezen döntés végleges, de szerkesztői változtatás alá eshet.  
THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 1  
A Theiszler kontra Magyarország ügyben,  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott ülésén, melynek  
tagjai voltak:  
J.-P. Costa, Elnök  
A.B. Baka,  
Gaukur Jörundsson,  
K. Jungwiert,  
V. Butkevych,  
W. Thomassen,  
M. Ugrekhelidze, bírák  
és T. L. Early, Hivatalvezető-helyettes,  
2002. december 17-i és 2003. szeptember 9-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően  
az utóbb említett időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (52727/99 sz.), amelyet az  
emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34.  
Cikke alapján egy magyar állampolgár, Theiszler Judit („a kérelmező”) 1999. szeptember 24-  
én terjesztett az Emberi Jogok Európai Bírósága elé.  
2. A kérelmezőt Papp G., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A Magyar Kormányt  
(„a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az Igazságügyi Minisztérium Helyettes  
Államtitkára képviselte.  
3. A kérelmező az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdése alapján a polgári eljárás  
elhúzódását panaszolta.  
4. 2002. december 17-én a Bíróság elfogadhatónak nyilvánította a kérelmet.  
5. Levélváltást követően 2003. április 29-én a Hivatalvezető az Egyezmény 38. Cikkének  
1. (b) bekezdése szerinti békés rendezés elérését javasolta a feleknek. 2003. május 7-én a  
kérelmező, május 12-én pedig a Kormány terjesztette elő az ügy békés rendezését elfogadó  
alakszerű nyilatkozatát.  
A TÉNYEK  
6. A kérelmező 1958-ban született és Dunabogdányban, Magyarországon él.  
7. 1991. május 16-án a kérelmező házassági vagyonjogi pert indított elvált férje ellen a  
Szentendrei Városi Bíróság előtt.  
8. 1992. november 4-én és 1992. január 8-án a bíróság meghallgatta a feleket, és a  
kérelmezőt bizonyítás iránti indítványainak 30 napon belül történő előterjesztésére hívta fel.  
9. 1992. április 6-án és augusztus 13-án a bíróság további tárgyalásokat tartott, amelyeken  
a felek bejelentették, hogy reményeik szerint sikerül egyezséget kötniük. Az 1992. november  
16-án tartott tárgyaláson a felek arról tájékoztatták a bíróságot, hogy egyezségkötésre irányuló  
tárgyalásaik sikertelenek voltak.  
THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 2  
10. Az 1993. május 24-én tartott tárgyaláson a kérelmező nem jelent meg. A bíróság két  
tanút meghallgatott és elrendelte, hogy a kérelmező helyezze letétbe a vitatott vagyon  
becsértékéről készítendő szakértői vélemény díjának megelőlegezett összegét. 1994. január  
17-én, február 9-én és február 16-án a bíróság további tárgyalásokat tartott. Az 1994. március  
30-i tárgyaláson a bíróság szakértő kinevezését tartotta szükségesnek, s felszólította a feleket,  
hogy helyezzék letétbe a megelőlegezett összeget, vagy terjesszenek elő költségmentesség  
iránti kérelmet. A kérelmező költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő; az alperes  
figyelmeztetés ellenére sem tett eleget a végzésben foglaltaknak.  
11. Az 1995. február 15-re kitűzött tárgyalást a bíró betegsége miatt el kellett halasztani.  
1995. március 22-én, április 24-én és október 2-án, valamint 1996. szeptember 2-án és  
december 18-án további tárgyalásokra került sor. 1997. november 27-én a bíróság szakértőt  
nevezett ki. 1998. február 5-én, június 23-án, szeptember 28-án és november 23-án, továbbá  
1999. január 18-án és 25-én a bíróság további tárgyalásokat tartott.  
12. 1999. február 17-én a Szentendrei Városi Tanács ítéletet hirdetett, amelyet 1999.  
április 27-én kézbesítettek a kérelmező számára, s amely 1999. május 13-án vált jogerőssé.  
13. 2003. május 7-én a Bíróság a kérelmező által aláírt alábbi nyilatkozatot kapta kézhez.  
„Közlöm, hogy Magyarország Kormánya készen áll arra, hogy 6.500 eurót (hatezer-ötszáz eurót), vagy ezen  
összegnek megfelelő, az Európai Központi Bank által a békés rendezés időpontjában meghatározott átváltási  
árfolyamon számított magyar forintot, továbbá– késedelmes kifizetés esetén – ezen összeg után kamatot fizessen  
részemre vagyoni és nem-vagyoni károm, valamint költségeim és kiadásaim megtérítésére a Bíróság előtt lévő,  
52727/99 sz. kérelmem békés rendezése céljából.  
Elfogadom a javaslatot, és a jelen kérelem tényei tekintetében lemondok minden további, Magyarországgal  
szemben támasztott követelésről. Kijelentem, hogy e békés rendezéssel az ügy jogerősen megoldódik, s hogy  
nem kérem az ügy Nagykamara elé terjesztését.”  
14. 2003. május 12-én a Bíróság az alábbi nyilatkozatot kapta a Kormánytól:  
“Kijelentem, hogy Magyarország Kormánya 6.500 euró (hatezer-ötszáz euró), vagy annak megfelelő, az Európai  
Központi Bank által a békés rendezéskori átváltási árfolyam alkalmazásával számított magyar forintot fizet  
Theiszler Judit részére 52727/99 számon bejegyzett kérelmének békés rendezése céljából. Ezen összeg fedezi  
Theiszler Judit minden vagyoni és nem-vagyoni kárát, költségeit és kiadásait. Az összeget az emberi jogok  
európai egyezménye 39. Cikkének megfelelően a Bíróság határozatának kézhezvételétől számított három  
hónapon belül kell kifizetni.  
Ezen összeget a kérelmező által megadott bankszámlára, adók és egyéb járulékok levonása nélkül kell átutalni.  
A fent említett három hónap lejártát követően az egyezség megkötésének időpontjáig a késedelmes időszakra az  
Európai Központi Bank marginális kamatával megegyező mértékű kamatot, plusz három százalékpontot kell  
fizetni a fenti összeg után.  
A Kormány kijelenti, hogy nem kéri az ügy Nagykamara elé terjesztését. A kifizetéssel az ügy jogerősen  
megoldódik.”  
15. A Bíróság tudomásul veszi a felek által kötött megállapodást (Egyezmény 39. Cikke).  
A Bíróság megállapítja, hogy a rendezés az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó  
jegyzőkönyvekben (Egyezmény 37. Cikke és a Bíróság Eljárási szabályzata 62. szabályának  
3. bekezdése) meghatározott emberi jogok tiszteletben tartásán alapul.  
16. Ezért az ügyet törölni kell az ügylajstromból.  
THEISZLER kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET 3  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,  
2. Tudomásul veszi a felek azon vállalását, hogy nem kérik az ügy Nagykamara általi újbóli  
tárgyalását.  
Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2003. szeptember 30-án került megküldésre, a  
Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően.  
J.-P. COSTA, Elnök  
T.L. EARLY, Hivatalvezető-helyettes