EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

MÁSODIK SZEKCIÓ

TEMESVÁRI kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(12935/05. sz. kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2008. október 7.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

TEMESVÁRI. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

2

A Temesvári kontra Magyarország ügyben,

az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

Françoise Tulkens, Elnök,

Ireneu Cabral Barreto,

Vladimiro Zagrebelsky,

Danutė Jočienė,

Sajó András,

Nona Tsotsoria,

Işıl Karakaş bírák,

és Françoise Elens-Passos, Hivatalvezető-helyettes

2008. szeptember 16-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően

az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem

(12935/05. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok

védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy

magyar állampolgár, Temesvári Zoltánné („a kérelmező”) 2005. március

25-én terjesztett a Bíróság elé.

2. A kérelmezőt Gaudi-Nagy T., Budapesten praktizáló ügyvéd

képviselte. A Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő

képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

3. 2008. január 9-én a Második Kamara Elnöke úgy határozott, hogy

közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem

érdeme és elfogadhatósága együttesen kerül megvizsgálásra (29. Cikk 3.

bek.).

A TÉNYEK

AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI

4. A kérelmező 1950-ben született és Budaörsön él.

5. 1998. május 8-án a kérelmező szomszédjai pert indítottak a kérelmező

és más alperesek ellen átjárási jog elbirtoklása iránt.

6. 1999. május 1. és 2001. február 5. között a felperes halála miatt az

eljárás félbeszakadt.

7. 2001. május 18. és 2005. március 16. között a Budaörsi Városi Bíróság

több tárgyalást tartott és szakvéleményt szerzett be.

TEMESVÁRI. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

8. 2005. április 21. óta az eljárás félbeszakadt, mivel az egyik alperes

elhalálozott, jogutódja önként nem lépett perbe, a felperesek pedig

elmulasztották a jogutód perbevonását.

9. Az ügyiratban fellelhető információk szerint az ügy első fokon

jelenleg is folyamatban van.

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

10. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen

az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”

követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdése kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság … ésszerű időn belül ... hozzon

határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”

11. A Kormány vitatta az állítást.

12. A figyelembe veendő időszak 1998. május 8-án kezdődött, és az

ügyiratokban fellelhető információk alapján a jelen ítélet meghozatalának

időpontjában még nem ért véget. Ilyen módon az eljárás már több mint tíz

éve és négy hónapja tart. A Bíróság véleménye szerint azonban az 1999.

május 1. és 2001. február 5., továbbá a 2005. április 21. óta tartó (összesen

több mint öt év és két hónapos) időszakot – amely alatt az eljárást egyes

felek elhalálozása miatt félbe kellett szakítani – a többi fél intézkedéstételi

passzivitása miatt le kell vonni az eljárás teljes hosszából. Ilyen módon a

releváns időszak egy bírósági szinten öt év és két hónap.

A. Elfogadhatóság

13. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az

Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá

megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért

elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

14. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra

TEMESVÁRI. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

4

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

15. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

16. A benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,

hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,

amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés

levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság

megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az

“ésszerű idő” követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

17. A kérelmező az eljárás tisztességtelen voltát is panaszolta. Az

Egyezmény 8., 13. és 17. Cikkére, valamint az Első kiegészítő jegyzőkönyv

1. Cikkére és a Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv 3. Cikkére hivatkozott.

18. A Bíróság észrevételezi, hogy az eljárás még folyamatban van, ezért

véli, hogy ezt a panaszt mint idő előttit az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4.

bekezdése alapján el kell utasítani.

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

19. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt

tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett

félnek.”

A. Károk

20. A kérelmező 11000 euró nem vagyoni kártérítést követelt.

21. A Kormány vitatta az igényt.

22. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező bizonyos mértékű nem

vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági alapon 4000 eurót ítél meg számára

ilyen címen.

B. Költségek és kiadások

TEMESVÁRI. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

23. A kérelmező további 2640 eurót követelt a Bíróság előtti eljárás

során felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg

megegyezik a kérelmező ügyvédjének munkadíjával, aki 100 eurós óradíjjal

25,4 órát fordított az ügyre, valamint a fordítás díjával, amely 100 eurót tett

ki.

24. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdéssel kapcsolatban.

25. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak akkor jogosult költségei

és kiadásai megtéríttetésére, hogyha bizonyítja, hogy e költségek

ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek.

A jelen ügyben, a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra

tekintettel, a Bíróság 1200 euró megítélését tartja ésszerűnek az összes

felmerült költség megtérítésére.

C. Késedelmi kamat

26. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,

amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatóvá, a kérelem

többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.

bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni

kár tekintetében 4000 (négyezer) eurót, költségek és kiadások

tekintetében 1200 (ezerkétszáz) eurót, továbbá az ezen összegeket

terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti

valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű

kamatot kell fizetni a fenti összeg után;

TEMESVÁRI. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

6

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. október 7-én, a

Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

Françoise Elens-Passos

Hivatalvezető-helyettes

Françoise Tulkens

Elnök