CONSEIL

DE L’EUROPE

COUNCIL

OF EUROPE

COUR EUROPÉENNE DES DROITS DE L’HOMME

EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

MÁSODIK SZEKCIÓ

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(37501/06. sz. kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2008. december 9.

Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

2

A Sefcsuk kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

Françoise Tulkens, Elnök,

Ireneu Cabral Barreto,

Vladimiro Zagrebelsky,

Danutė Jočienė,

Dragoljub Popović

Sajó András,

Nona Tsotsoria, bírák

és Sally Dollé, Hivatalvezető

2008. november 18-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az

azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem

(37501/06. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok

védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. cikke alapján két

magyar állampolgár, Sefcsuk Károly és Sefcsuk Károlyné („a kérelmezők”)

2006. június 25-án terjesztett a Bíróság elé.

2. A Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő

képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

3. 2008. február 25-én a Második Szekció Elnöke úgy határozott, hogy

közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem

érdeme és elfogadhatósága egyidejűleg kerül megvizsgálásra (29. cikk 3.

bekezdés).

A TÉNYEK

AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI

4. A kérelmezők 1943-ban, illetve 1944-ben születtek és Budapesten

élnek.

5. 1992. augusztus 3-án a kérelmezők kisajátítási ügyben hozott határozat

bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. Két tárgyalást követően a bíróság

az eljárást az ingatlan földhivatali bejegyzésével kapcsolatos, folyamatban

lévő jogvita lezárásáig felfüggesztette.

6. 2002. augusztus 29-én a keresetet áttették a hatáskörrel rendelkező

Pest Megyei Bírósághoz.

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

7. 2004. március 26-án az Érdi Körzeti Földhivatal jogerős határozatot

hozott a földhivatali eljárásban. A kérelmezők nem nyújtottak be

fellebbezést a Pest Megyei Földhivatalhoz.

8. Két további tárgyalást követően 2005. február 15-én a Megyei Bíróság

elutasította a kérelmezők keresetét. A bíróság megállapította, hogy a

kisajátítást végző hatóságok a jogszabályoknak megfelelően jártak el.

9. 2005. november 2-án a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a kérelmezők

fellebbezését. A határozatot 2005. december 27-én kézbesítették a

kérelmezők ügyvédjének.

10. 2006. május 16-án a Legfelsőbb Bíróság alaptalanként elutasította a

felülvizsgálati kérelmet, mivel a kérelemben foglaltak nem feleltek meg a

jogszabályi feltételeknek.

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

11.

A

kérelmezők panaszolták, hogy az eljárás hossza

összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében

lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. cikk 1. bekezdése

kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság … ésszerű időn belül ... hozzon

határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”

12. A Kormány vitatta a panaszt.

13. A figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött,

amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba

lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban

figyelembe kell venni az eljárás ezen időpontbeli állapotát is. Ezzel

kapcsolatban a Bíróság megjegyzi, hogy 1992 novemberében az ügy már

három hónapja folyamatban volt.

14. A szóban forgó időszak 2006. május 16-án zárult le. Ilyen módon

tizenhárom évig és hat hónapig tartott. A Bíróság azonban úgy véli, hogy az

a hat hónapot valamivel meghaladó időszak, amely a kérelmezők sikertelen

felülvizsgálati kérelmének felel meg, nem róható az Állam terhére, ezért azt

le kell vonni a teljes hosszból. A releváns időszak ezért két bírósági szinten

tizenhárom év.

A. Elfogadhatóság

15. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az

Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

4

megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért

elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

16. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

17. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

18. A benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,

hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,

amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés

levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogára figyelemmel a Bíróság

megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az

“ésszerű idő” követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

19. A kérelmezők az Egyezmény 13. cikke és az Első kiegészítő

jegyzőkönyv 1. Cikke alapján a 2004-ben lezárult földhivatali eljárás

kimenetelét is panaszolták.

20. A Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmezők nem nyújtottak be

fellebbezést a Körzeti Földhivatal 2004. évi határozata ellen (ld. fenti 7.

bekezdés). Ezért ez a panasz a hazai jogorvoslatok kimerítésének hiánya

miatt elfogadhatatlan, így az Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése

alapján el kell utasítani.

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

21. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt

tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett

félnek.”

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

A. Károk

22. A kérelmezők együttesen 50000 euró vagyoni kártérítést és 11000

euró nem vagyoni kártérítést követeltek.

23. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdésben.

24. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az

állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban

úgy véli, hogy a kérelmezők nem vagyoni kárt szenvedtek, s hogy a teljes

kért összeget meg kell ítélni számukra.

B. Költségek és kiadások

25. A kérelmezők ilyen címen nem terjesztettek elő igényt.

C. Késedelmi kamat

26. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,

amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatóvá, a

kérelem többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2.

bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmezők számára együttesen

nem vagyoni kár tekintetében 11000 (tizenegyezer) eurót, továbbá az

ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie magyar forintban, a

teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű

kamatot kell fizetni a fenti összeg után;

SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

6

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit

elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. december 9-én, a

Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

Sally Dollé

Hivatalvezető

Françoise Tulkens

Elnök