EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA  
MÁSODIK SZEKCIÓ  
RENOVIT ÉPÍTŐIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG  
(65058/01 sz. Kérelem)  
ÍTÉLET  
STRASBOURG  
2004. szeptember 28.  
Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt  
körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.  
RENOVIT ÉPÍTÕIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
2
A Renovit Építőipari Kft kontra Magyarország ügyben,  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként  
tartott ülésén, melynek tagjai voltak:  
J.-P. COSTA, elnök  
A.B. BAKA,  
L. LOUCAIDES,  
K. JUNGWIERT  
V. BUTKEVYCH  
W. THOMASSEN  
M. UGREKHELIDZE, bírák  
és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője  
2004. szeptember 7-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően  
az akkor elfogadott alábbi ítéletet hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (65058/01  
sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló  
egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján a Renovit Építőipari Kft  
(“a kérelmező”) 2000. november 1-én terjesztett a Bíróság elé.  
2. A kérelmezőt Imre M. Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A  
Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az  
Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.  
3. 2002. december 10-én a Bíróság arról határozott, hogy közli az eljárás  
elhúzódásával kapcsolatos panaszt a Kormánnyal. Az Egyezmény 29. cikke  
3. bekezdésének rendelkezései alapján úgy határozott, hogy a kérelem  
érdemét és elfogadhatóságát együtt vizsgálja.  
A TÉNYEK  
4. A kérelmező, a Renovit Építőipari Kft, egy budapesti székhelyű,  
magyar korlátolt felelősségű társaság.  
5 1990. augusztus 24-én az I. Társaság kártérítési pert indított a  
kérelmező társaság ellen a Fővárosi Bíróság előtt, 106.493 forint kifizetését  
követelve.  
6. 1991. október 30-án a Fővárosi Bíróság helyt adott a felperes  
keresetének. A kérelmező 1992. december 6-án fellebbezett az ítélet ellen.  
7. 1994. május 11-én a felperes jogutódja perbe lépett.  
8. 1994. május 12-én a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a  
Fővárosi Bíróság ítéletét, és az ügyet visszautalta az elsőfokú bíróság elé.  
RENOVIT ÉPÍTÕIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
3
9. 1994. november 30-án a hatáskörrel rendelkező Pesti Központi  
Kerületi Bíróság tárgyalást tartott és felhívta a feleket, hogy pontosítsák  
követeléseiket. A felperes 1994. december 15-én eleget tett a felhívásnak, s  
keresetét kiterjesztve egy másik alperest is perbe vont.  
10. 1995. január 10-én a Kerületi Bíróság felhívta a kérelmezőt, hogy  
terjessze elő a pontosított keresettel kapcsolatos észrevételeit. A kérelmező  
1995. január 20-án eleget tett a felhívásnak.  
11. 1995. március 8-án a Kerületi Bíróság tanúkat hallgatott meg és a  
feleket további dokumentumok előterjesztésére hívta fel. A felperes 1995.  
március 9-én, a kérelmező pedig május 5-én tett eleget a felhívásnak.  
12. A Kerületi Bíróság 1995. május 16-án és szeptember 26-án, továbbá  
1996. január 12-én, április 10-én és május 14-én tárgyalást tartott.  
13. Időközben, 1996. április 16-án és augusztus 26-án a bíróság  
felszólította a felperest, hogy kérje jogelődjének elbocsátását a perből. A  
felperes 1996. szeptember 20-án eleget tett a felhívásnak.  
14. Az 1996. november 6-i tárgyaláson egyik fél sem jelent meg. Ezért a  
Kerületi Bíróság az eljárás szüneteléséről határozott.  
15. 1997. április 8-án a felperes az eljárás folytatását kérte. A folytatódó  
eljárásban a Kerületi Bíróság 1997. október 22-én tárgyalást tartott és a  
feleket dokumentumok előterjesztésére hívta fel.  
16. 1998. február 6-án és május 14-én a Kerületi Bíróság további  
tárgyalásokat tartott.  
17. 1998. október 22-én a Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett, és a  
kérelmezőt 106.493 forint megfizetésére kötelezte. A kérelmező 1999.  
január 2-án, a törvényes határidőn túl fellebbezett. 1999. április 6-án a  
Kerületi Bíróság úgy határozott, hogy elfogadja a kérelmező által a  
késedelemre adott magyarázatot, s az ügy iratait a Fővárosi Bíróság elé  
terjesztette.  
18. A 2000. május 4-i tárgyaláson a Fővárosi Bíróság helyben hagyta az  
elsőfokú határozatot.  
A JOG  
I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS  
MEGSÉRTÉSE  
19. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen  
volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében előírt “ésszerű idő”  
követelményével. A 6. cikk 1. bekezdése kimondja:  
“Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság ... ésszerű időn belül ... hozzon  
határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”  
RENOVIT ÉPÍTÕIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
4
20. A Kormány vitatta az állítást.  
21. A figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött,  
amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba  
lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban  
figyelembe kell venni az eljárás ezen időpontbeli állapotát is. 1992  
novemberében az ügy már két éve folyamatban volt.  
A Bíróság által vizsgálandó időszak 2000. május 4-én ért véget. Ilyen  
módon hét évig és hat hónapig tartott.  
A. Elfogadhatóság  
22. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan  
megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti  
értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem  
elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.  
B. Érdem  
23. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az  
eset egyedi körülményei fényében, a Bíróság esetjogában kidolgozott  
kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös tekintettel az eset  
bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására és arra,  
hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. többek között Frydlender  
v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).  
24. A Bíróság úgy véli, hogy az ügy elbírálása nem volt különösebben  
nehéz sem a tények, sem pedig az alkalmazandó jog tekintetében.  
25. A kérelmező magatartását illetően a Bíróság észrevételezi, hogy  
1996. november 6-án a Kerületi Bíróság azért szüneteltette az eljárást, mert  
egyik fél sem jelent meg a tárgyaláson. Az eljárás a felperes kérelmére  
1997. április 8-án folytatódott. Az ebből fakadó öt hónapos késedelmet a  
kérelmező terhére kell róni.  
26. A bíróságok magatartását illetően a Bíróság észrevételezi, hogy a  
hazai bíróságok 1991. december 6. és 1994. május 12. között nem tartottak  
tárgyalást. Az 1992. november 5. (ld. fenti 21. bekezdés) és 1994. május 12.  
közötti inaktív időszakot ezért az alperes Állam terhére kell róni.  
27. E jelentős hosszúságú inaktív időszakra és az eljárás teljes hosszára  
tekintettel a Bíróság úgy véli, hogy a jelen ügyben az eljárás hossza túlzott  
volt, s az “ésszerű idő” követelményének nem felelt meg.  
Ennek megfelelően a 6. cikk 1. bekezdését megsértették.  
RENOVIT ÉPÍTÕIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
5
II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA  
28. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:  
“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó  
jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő  
Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság – szükség  
esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”  
A. Károk  
29. A kérelmező 1.500.0001 forintot követelt nem vagyoni kárának  
megtérítéseként.  
30. A Kormány vitatta a követelést.  
31. A Bíróság úgy véli, hogy a kért összeget, azaz 6.000 eurót meg kell  
ítélni.  
B. Költségek és kiadások  
32. A kérelmező 320.0002 forintot kért a Bíróság előtti eljárásban  
felmerült költségei és kiadásai megtérítésére.  
33. A Kormány vitatta a követelést.  
34. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező csak akkor jogosult költségei  
és kiadásai megtéríttetésére, hogyha bizonyítja, hogy e költségek  
ténylegesen és szükségszerűen felmerültek, s összegüket tekintve ésszerűek.  
A jelen ügyben a birtokában lévő információkra és a fenti kritériumokra  
figyelemmel a Bíróság ilyen címen 5003 euró megítélését tartja ésszerűnek.  
C. Késedelmi kamat  
35. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az  
Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz  
további három százalékpontot kell hozzáadni.  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Elfogadhatóvá nyilvánítja a kérelmet;  
1 Megközelítõleg 6.000 euró  
2 Megközelítõleg 1.280 euró  
3 Megközelítõleg 125.000 forint  
     
RENOVIT ÉPÍTÕIPARI KFT kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
6
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését  
megsértették;  
3. Megállapítja, hogy  
(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három  
hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdése  
szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kára, továbbá  
a költségek és kiadások megtérítéseként 6.500 eurót (hatezerötszáz euró),  
és az ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam  
nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;  
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés  
időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank  
marginális hitelkamatát három százalékponttal meghaladó mértékű  
kamatot kell fizetni a fenti összeg után;  
4. A kérelmezők igazságos elégtétellel kapcsolatos további követeléseit  
elutasítja.  
Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2004. szeptember 28-án a  
Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.  
S. DOLLÉ  
Hivatalvezető  
J.-P. COSTA  
Elnök