EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA  
MÁSODIK SZEKCIÓ  
NEU kontra MAGYARORSZÁG ÜGY  
(45392/05. sz. kérelem)  
ÍTÉLET  
STRASBOURG  
2009. november 3.  
Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt  
körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.  
NEU kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
2
A Neu kontra Magyarország ügyben,  
az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként  
tartott ülésén, melynek tagjai voltak:  
Françoise Tulkens, Elnök,  
Vladimiro Zagrebelsky,  
Danutė Jočienė,  
Dragoljub Popović,  
Sajó András,  
Nona Tsotsoria,  
Kristina Pardalos, bírák  
és Sally Dollé, Hivatalvezető  
2009. október 13-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően  
az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem  
(45392/05. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok  
védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy  
magyar állampolgár, Neu Gábor („a kérelmező”) 2005. december 14-én  
terjesztett a Bíróság elé.  
2. A kérelmezőt Dörnyei A., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A  
Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő képviselte az  
Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.  
3. 2009. március 9-én a Második Szekció Elnöke úgy határozott, hogy  
közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem  
érdeme és elfogadhatósága együttesen kerül megvizsgálásra (29. Cikk 3.  
bekezdés).  
A TÉNYEK  
AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI  
4. A kérelmező 1968-ban született és Isaszegen él.  
5. 1993 októberében büntetőeljárás indult a kérelmező ellen. 1994. június  
29-én 22 rendbeli orgazdaság miatt vádat emeltek a kérelmező és tíz másik  
személy ellen.  
6. Egyes terheltek távolmaradása miatt az eljárás többször  
felfüggesztésre került, majd számos tárgyalást követően 2006. szeptember  
18-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénzbüntetésre ítélte a kérelmezőt.  
NEU kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
3
A JOG  
7.  
A
kérelmező azt panaszolta, hogy az eljárás hossza  
összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében  
foglalt “ésszerű idő” követelményével. A Kormány vitatta a panaszt.  
8. A Bíróság észrevételezi, hogy a figyelembe veendő időszak egy  
bírósági szinten csaknem tizenhárom évig tartott. Az eljárás ezen hosszára  
figyelemmel a kérelmet elfogadhatóvá kell nyilvánítani.  
9. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.  
bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló  
kérdéseket vetettek fel (ld. Pélissier and Sassi v. France [GC], no.  
25444/94, § 67, ECHR 1999-II). A benyújtott anyagokat megvizsgálva a  
Bíróság úgy véli: a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző  
érvet, amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés  
levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogára figyelemmel a Bíróság  
megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az  
“ésszerű idő” követelményének. Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1.  
bekezdését megsértették.  
10. Az Egyezmény 41. Cikkére hivatkozva a kérelmező 14000 euró nem  
vagyoni kártérítést követelt. (Költségek és kiadások megtérítése iránti  
igényt nem terjesztett elő.) A Kormány vitatta a kártérítési igényt. A  
Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett, s  
méltányossági alapon ítélve 10000 eurót ítél meg számára.  
11. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az  
Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,  
amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;  
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését  
megsértették;  
3. Megállapítja:  
(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három  
hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.  
bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni  
kár tekintetében 10000 (tízezer) eurót, továbbá az ezen összeget  
terhelő adók összegét kell kifizetnie nemzeti valutában, a teljesítéskori  
átváltási árfolyam alkalmazásával;  
NEU kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
4
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés  
időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank  
marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű  
kamatot kell fizetni a fenti összeg után.  
Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2009. november 3-án, a  
Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.  
Sally Dollé  
Hivatalvezető  
Françoise Tulkens  
Elnök