EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA  
MÁSODIK SZEKCIÓ  
MÓDER kontra MAGYARORSZÁG  
(4395/02 sz. kérelem)  
ÍTÉLET  
STRASBOURG  
2004. október 5.  
Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt  
körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.  
MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
1
A Móder kontra Magyarország ügyben,  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként  
tartott ülésén, melynek tagjai voltak:  
J.-P. COSTA, elnök  
A.B. BAKA,  
L. LOUCAIDES,  
C. BÎRSAN,  
K. JUNGWIERT,  
M. UGREKHELIDZE,  
A. MULARONI, bírák  
és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője  
2004. szeptember 14-én zárt ülésen tartott tanácskozás után;  
az akkor elfogadott alábbi határozatot hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (4395/02.  
sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló  
egyezmény (az “Egyezmény”) 34. cikke alapján Móder Istvánné (a  
“kérelmező”) magyar állampolgár 2001. április 20-án terjesztett a Bíróság  
elé.  
2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az  
Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.  
3. 2003. május 30-án a Bíróság arról határozott, hogy közli az eljárás  
elhúzódásával kapcsolatos panaszt a Kormánnyal. Az Egyezmény 29. cikke  
3. bekezdésének rendelkezései alapján úgy határozott, hogy a kérelem  
érdemét és elfogadhatóságát együtt vizsgálja.  
A TÉNYEK  
1. A kérelmező 1952-ben született és Budapesten él.  
2. Egy örökösödési jogvitával összefüggésben két pert indítottak a  
kérelmező ellen.  
3. 1990. július 2-án J.F.J. pert indított a kérelmező ellen a Budapesti  
XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság előtt, melyben a kérelmező örökösi jogállását  
támadta. 1993. november 10-én a Kerületi Bíróság elutasította a keresetet.  
4. 1990. július 12-én T.K.-né pert indított J.F.J., F.J. és a kérelmező  
ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt.  
5. 1990. szeptember 4-én a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott és felhívta  
a feleket, hogy terjesszék elő indítványaikat.  
2
MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
6. 1990. október 26-án és december 12-én a Kerületi Bíróság tárgyalást  
tartott. A tárgyaláson néhány peres fél nem jelent meg, mivel a Kerületi  
Bíróság nem szabályszerűen idézte őket. Az 1991. február 8-ra kitűzött  
tárgyalás időpontját a Bíróság módosította.  
7. 1991. április 10-én és június 20-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott.  
A június 20-i tárgyaláson felfüggesztette az eljárást a XVIII.-XIX. Kerületi  
Bíróság előtt folyamatban lévő per befejezéséig. Ebben a perben a Bíróság  
1992. november 24-én tárgyalást tartott. 1993. május 27-én a Kerületi  
Bíróság szakértőt rendelt ki. 1993. november 10-én a bíróság elutasította a  
felperes keresetét. Az ítélet 1994. április 15-én jogerőssé vált.  
8. A felperes kérelmére 1994. október 13-án a Pesti Központi Kerületi  
Bíróság folytatta az eljárást. Ezt követően új bírót jelöltek ki az ügy  
tárgyalására.  
9. 1995. január 24-én a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott. A tárgyaláson  
a felperes J.F.J. és F.J. tekintetében visszavonta keresetét.  
10. 1995. május 18-án a Kerületi Bíróság megszüntette az eljárást J.F.J.  
és F.J. vonatkozásában, s a kérelmezőt további iratok előterjesztésére hívta  
fel.  
11. 1995. október 26-án a Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett és részben  
helyt adott a felperes keresetének. A kérelmező fellebbezett.  
12. 1996. június 20-án a Fővárosi Bíróság tárgyalást tartott és ítéletet  
hozott, amelyet 1996. június 27-én hirdetett ki. Részben hatályon kívül  
helyezte a Kerületi Bíróság határozatát, s az ügyet visszautalta az elsőfokú  
bíróság elé.  
13. A folytatódó eljárásban 1997. január 30-án, február 28-án, június 24-  
én és november 18-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott. Ezt követően  
újabb bírót jelöltek ki az ügy tárgyalására. 1998. január 30-án a Kerületi  
Bíróság három tanút hallgatott meg.  
14. 1998. július 22-én a Kerületi Bíróság ingatlanszakértő kirendeléséről  
határozott. Ezt követően ismét újabb bírót jelöltek ki a per tárgyalására.  
1999. június 23-án a Kerületi Bíróság tárgyalást tartott.  
15. 1999. július 1-én a Kerületi Bíróság ítéletet hirdetett. A kérelmező  
fellebbezett. A fellebbezési eljárásban a 2000. február 10-re és július 6-ra  
tervezett tárgyalásokat az egyik bíró betegsége miatt más időpontokra  
kellett kitűzni.  
16. 2000. május 16-án és október 26-án a Fővárosi Bíróság tárgyalást  
tartott. Az október 26-i tárgyaláson ítéletet hozott, amelyet 2000. november  
2-án hirdetett ki.  
MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
3
A JOG  
I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS  
MEGSÉRTÉSE  
17. A kérelmező panaszolta, hogy a per hossza összeegyeztethetetlen az  
Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”  
követelményével. A 6. cikk 1. bekezdésének releváns része kimondja:  
“Mindenkinek joga van arra, hogy...bíróság ...ésszerű időn belül... hozzon  
határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”  
21. A Kormány vitatta a panaszt.  
22. A figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött,  
amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba  
lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban  
figyelembe kell venni az eljárás ezen időpontbeli állapotát is. Ekkorra a két  
eljárás már két éve és egy hónapja, illetve két éve és három hete  
folyamatban volt.  
A szóban forgó időszakok 1993. november 10-én, illetve 2000.  
november 2-án zárultak le. Ilyen módon egy évig, illetve nyolc évig  
tartottak.  
A. Elfogadhatóság  
18. Amennyiben feltételezzük, hogy a kérelmező külön panaszt tett a  
Budapest XVIII.-XIX. Kerületi Bíróság előtt lefolytatott eljárás hossza  
tekintetében, akkor a Bíróság észrevételezi, hogy az eljárás 1993. november  
10-én lezárult. A kérelmező azonban csak 2001. április 20-án, vagyis hat  
hónapnál később terjesztette elő kérelmét.  
Ebből következik, hogy a kérelemnek ez a része a 35. cikk 1.  
bekezdésében foglalt hat hónapos határidőn túl került előterjesztésre, ezért  
ezt a részt az Egyezmény 35. cikkének 4. bekezdése alapján el kell utasítani.  
A Bíróság úgy találja, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt  
indított eljárás hosszával kapcsolatos panasz nem nyilvánvalóan  
megalapozatlan az Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése értelmében.  
Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan.  
Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.  
4
MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
B. Érdem  
24. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát  
az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában kidolgozott  
kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös tekintettel az eset  
bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására és arra,  
hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. Frydlender v. France  
[GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).  
25. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.  
bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló  
kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).  
26. Az előterjesztett anyagokat megvizsgálva a Bíróság megállapítja,  
hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely arra  
késztetné a Bíróságot, hogy a jelen ügyben eltérő következtetésre jusson. A  
kérdéssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a  
jelen ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű  
idő” követelményének.  
Ennek megfelelően a 6. cikk 1. bekezdését megsértették.  
II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA  
27. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:  
“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését  
állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz  
lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”  
A. Károk  
28. A kérelmező 8.500 euró összegű nem vagyoni kártérítést kért.  
29. A Kormány túlzottnak találta a kérelmező igényét.  
19. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett.  
Méltányossági alapon ítélve 6.500 eurót ítél meg ilyen címen.  
B. Költségek és kiadások  
20. A kérelmező 50 eurót kért a Bíróság előtti eljárás miatt felmerült  
költségek és kiadások megtérítésére.  
21. A Kormány nem nyilvánított külön véleményt ezzel kapcsolatban.  
22. A Bíróság úgy véli, hogy a kért összeget teljes mértékben meg kell  
ítélni.  
MÓDER KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET  
5
C. Késedelmi kamat  
34. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az  
Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz  
további három százalékpontot kell hozzáadni.  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Elfogadhatóvá nyilvánítja a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indított  
eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt, a panasz többi részét pedig  
elfogadhatatlannak nyilvánítja;  
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését  
megsértették;  
3. Megállapítja:  
(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három  
hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése  
szerint véglegessé válik, a kérelmező nem vagyoni kárának  
megtérítéseként 6.500 eurót (hatezerötszáz euró), a költségek és kiadások  
megtérítésére 50 eurót (ötven euró), és az ezen összeget terhelő adók  
összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a  
kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;  
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés  
időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank  
marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot  
kell fizetni a fenti összeg után;  
4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további követeléseit  
egyhangúlag elutasítja.  
Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2004. október 5-én a  
Bíróság eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.  
S. DOLLÉ  
hivatalvezető  
J.-P. COSTA  
elnök