EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

MÁSODIK SZEKCIÓ

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(7909/05. sz. kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2008. október 14.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

2

A Mezey kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

Françoise Tulkens, Elnök,

Antonella Mularoni,

Ireneu Cabral Barreto,

Vladimiro Zagrebelsky,

Dragoljub Popović,

Sajó András,

Nona Tsotsoria, bírák

és Sally Dollé, Hivatalvezető

2008. szeptember 23-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően

az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem

(7909/05. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről

szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar

állampolgár, Mezey Tamás („a kérelmező”) 2005. január 27-én terjesztett a

Bíróság elé.

2. A kérelmezőt Szemes T., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A

Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő képviselte az

Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

3. 2008. január 16-án a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt a

Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy

döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát egyidejűleg vizsgálja.

A TÉNYEK

AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI

4. A kérelmező 1954-ben született és Budapesten él.

5. A felek előterjesztései alapján az ügy tényei az alábbiak szerint

összegezhetők.

6. A kérelmező élettársi kapcsolatban élt S.S.-sel. Kapcsolatuk alatt S.S.

1998. június 24-én fiúgyermeket szült. A gyermeket az anya családi nevén

jegyezték be. Az első öt hónapban a pár együtt nevelte a gyermeket. Ezt

követően viszonyuk megromlott és a kérelmező elhagyta közös otthonukat.

7. Mivel a kérelmező apai jogállása jogilag rendezetlen volt, a kérelmező

több ízben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tétele iránti eljárást

kezdeményezett. Az anya azonban nem járult hozzá az apai nyilatkozat

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

megtételéhez, amely pedig a jogszabályok alapján az elismerő nyilatkozat

érvényességéhez szükséges. Továbbá, az anya egyáltalán nem engedte meg

a kérelmezőnek, hogy lássa a gyermeket.

8. 2000 januárjában az apa apaság megállapítása iránti pert indított a

gyermek és az anya ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

9. 2000 áprilisa és 2001 júliusa között a Kerületi Bíróság öt sikertelen

tárgyalást tartott, amelyeken az anya annak ellenére nem jelent meg, hogy a

bíróság bírsággal sújtotta. A Kerületi Bíróság rendőri segítséget is igénybe

vett az anya tárgyalásokon való megjelenésének a biztosítására, de ez sem

járt sikerrel.

10. 2001 novemberében orvosszakértő vizsgálta meg a kérelmezőt és a

gyermeket. A szakértő nem tudta teljes bizonyossággal megállapítani, hogy

a kérelmező-e a gyermek apja, de „valószínűnek találta”.

11. Időközben egy harmadik személy, N.G., apai elismerő nyilatkozatot

tett, amelyhez az anya hozzájárulását adta. Mivel az apai jogállás rendezetté

vált, a Kerületi Bíróság 2002 januárjában megszüntette az eljárást.

12. Fellebbezés nyomán a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az

elsőfokú határozatot, és 2002 áprilisában új eljárásra utasította a Kerületi

Bíróságot.

13. A megismételt eljárásban a Kerületi Bíróság felfüggesztette az

eljárást, és 2002 decemberében az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések

alkotmányossági felülvizsgálatát kezdeményezte.

14. A felek által előterjesztett információk szerint az ügy jelenleg is

folyamatban van az Alkotmánybíróság előtt, s következésképpen a Városi

Bíróság előtt is.

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

15. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen

az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”

követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdése kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság … ésszerű időn belül ... hozzon

határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”

16. A Kormány vitatta az állítást.

17. A figyelembe veendő időszak 2000 januárjában kezdődött és az

ügyiratokban fellelhető információk szerint a jelen ítélet meghozatalának

időpontjában még nem zárult le. Ilyen módon két bírósági szinten mintegy

nyolc évig és nyolc hónapig tartott.

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

4

A. Elfogadhatóság

18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az

Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá

megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért

elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. bek., ECHR 2000-

VII). Ez utóbbi kritériumot illetően a Bíróság megjegyzi, hogy személyi

állapottal kapcsolatos ügyekben különleges szorgalommal kell eljárni, arra

figyelemmel, hogy az eljárás elhúzódása milyen lehetséges

következményekkel járhat, nevezetesen a családi élet tiszteletben tartásához

fűződő jog élvezete tekintetében (Laino v. Italy [GC], no. 3158/96, 18. bek.,

ECHR 1999-I).

20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

21. A benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,

hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,

amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés

levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogára figyelemmel a Bíróság

megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az

“ésszerű idő” követelményének. Ezzel összefüggésben a Bíróság különösen

sajnálatosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság – egy állami szerv,

amelynek feladata volt, hogy az ügyben felmerült előzetes jogkérdésben

döntsön – késleltette az eljárást azzal, hogy több mint öt éven át nem hozta

meg a döntést.

22. Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY 8. CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

23. A kérelmező azt is panaszolta, hogy az eljárás hossza sértette az

Egyezmény 8. Cikkében

számára biztosított, családi élet tiszteletben

tartásához való jogot. Az Egyezmény 8. Cikke kimondja:

“1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét ... tiszteletben tartsák.

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben

avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban ... mások jogainak és

szabadságainak védelme érdekében szükséges.”

24. A Bíróság megjegyzi, hogy ez a panasz az Egyezmény 6. Cikkének

1. bekezdése alapján előterjesztett, fent már megvizsgált panasszal

kapcsolatos, ezért ezt is elfogadhatóvá kell nyilvánítani. Az Egyezmény 6.

Cikkének 1. bekezdése alapján hozott döntésre figyelemmel azonban (ld.

fenti, 22. bekezdés) a Bíróság úgy véli: nem szükséges külön megvizsgálni,

hogy a 8. Cikket megsértették-e (ld. Paulsen-Medalen and Svensson v.

Sweden, judgment of 19 February 1998, Reports of Judgments and

Decisions 1998-I, 145. o., 50. bek.).

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

25. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt

tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett

félnek.”

A. Kár

26. A kérelmező 1000000 euró nem vagyoni kártérítést követelt.

27. A Kormány vitatta az igényt.

28. A Bíróság méltányossági alapon 7000 euró nem vagyoni kárt ítél

meg a kérelmező számára, arra is figyelemmel, hogy mi volt a jogvita tétje.

B. Költségek és kiadások

29. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő igényt.

C. Késedelmi kamat

30. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,

amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

MEZEY kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

6

1. Elfogadhatóvá nyilvánítja a kérelmet;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja, hogy az Egyezmény 8. Cikke alapján előterjesztett panaszt

nem szükséges külön megvizsgálni;

4. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.

bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni

kár tekintetében 7000 (hétezer) eurót, továbbá az ezen összeget terhelő

adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a

teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű

kamatot kell fizetni a fenti összeg után;

5. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit

elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. október 14-én, a

Bíróság Eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

Sally Dollé

Hivatalvezető

Françoise Tulkens

Elnök