KORGA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

1

A Korga kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként

tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

J.-P. COSTA, elnök

A.B. BAKA,

I. CABRAL BARRETO,

R. TÜRMEN,

V. BUTKEVYCH,

D. JOČIENĖ,

D. POPOVIĆ bírák

és S. DOLLÉ, a Szekció hivatalvezetője

2005. november 15-én zárt ülésen tartott tanácskozás után

az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (4825/02.

sz.), amelyet az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (“az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,

Korga Péter (“a kérelmező”) 2001. október 30-án terjesztett a Bíróság elé.

2. A Magyar Kormányt (“a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az

Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára képviselte.

1. 2004. június 29-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli az eljárás

elhúzódásával kapcsolatos panaszt a Kormánnyal. Az Egyezmény 29.

Cikkének 3. bekezdése alapján úgy döntött, hogy a kérelem érdemét és

elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.

A TÉNYEK

AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI

2. A kérelmező 1952-ben született és Budapesten él.

3. 1995. február 20-án a kérelmező felesége házassági bontópert indított.

A feleség a házassági közös vagyon megosztását, továbbá közös lakásuk

használatának rendezését is kérte a bíróságtól.

2

KORGA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

4. Öt tárgyalást követően 1996. június 26-án a bíróság részhatározatot

hozott és kimondta a házasság felbontását. A házassági közös vagyonnal

kapcsolatos eljárás folytatódott.

5. Közben, 1995. június 13-án, a kérelmező pert indított ugyanazon

bíróság előtt, megtámadva azt az adásvételi szerződést, amelyben volt

felesége időközben eladta közös lakásukat.

6. Öt tárgyalást követően 1997. január 16-án a bíróság egyesítette e pert

a házassági közös vagyon megosztásával kapcsolatos perrel.

7. Két további tárgyalás után 1997. július 16-án a bíróság értékbecslőt

rendelt ki.

8. További négy tárgyalást követően 1998. június 26-án a Kerületi

Bíróság részhatározatot hozott. A lakást illetően megállapította a felek

tulajdoni hányadát, érvénytelenítette a fent említett szerződést, s a

részhatározat jogerőre emelkedéséig felfüggesztette a fennmaradt kérdések

(nevezetesen az ingó vagyon megosztása) vizsgálatát.

9. Az 1999. január 20-án és 1999. április 21-én tartott tárgyalásokat

követően a Fővárosi Bíróság helybenhagyta a részhatározatot.

10. Felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság 2001. május 8-án

hatályon kívül helyezte a részhatározatot, s a lakás tulajdonjoga

vonatkozásában részhatározatként helybenhagyta

a

felek tulajdoni

hányadának megállapítását. A megtámadott szerződést azonban nem

érvénytelenítette.

11. Ezt követően, 2002. március 14-én, a Kerületi Bíróság folytatta a

eljárást. 2002. július 2-án tárgyalást tartott, 2002. december 4-én pedig

megosztotta a házassági közös vagyont.

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

14. A

kérelmező

panaszolta,

hogy

az

eljárás

hossza

összeegyeztethetetlen az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében

lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének

releváns része kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon

határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

15. A Kormány vitatta a panaszt.

16. A figyelembe veendő időszak 1995. február 20-án kezdődött és 2002.

december 4-én zárult le. Ilyen módon három bírósági szinten több mint hét

évig és kilenc hónapig tartott.

KORGA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

A. Elfogadhatóság

17. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

18. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

19. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

20. Az előterjesztett anyagokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a

Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy érvet, amely a Bíróságot a

jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos

esetjogra tekintettel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben az eljárás

túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő” követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

21. Az Egyezmény 6. és 13. Cikke, továbbá az Első kiegészítő

jegyzőkönyv 1. Cikke és a Hetedik kiegészítő jegyzőkönyv 5. Cikke alapján

a kérelmező az eljárás kimenetelét is panaszolta.

12. A Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmező nem terjesztett elő

fellebbezést a Kerületi Bíróság 2002. december 4-i határozata ellen. Ebből

következően a panasznak ezt a részét a hazai jogorvoslatok kimerítésének

elmulasztása miatt az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4. bekezdése alapján el

kell utasítani.

4

KORGA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

23. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Károk

24. A kérelmező 40000 eurót (EUR) követelt nem vagyoni kár

tekintetében.

25. A Kormány vitatta az igényt.

26. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett.

Méltányossági alapon ítélve 3000 eurót (EUR) ítél meg számára ilyen

címen.

B. Költségek és kiadások

27. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő igényt.

C. Késedelmi kamat

28. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a

kérelem többi részét pedig elfogadhatatlannak nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése

szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár

KORGA KONTRA MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

tekintetében 3000 eurót (háromezer euró), továbbá az ezen összeget

terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti

valutájában, a kifizetéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot

kell fizetni a fenti összeg után;

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2005. december 6-án a

Bíróság eljárási szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

S. DOLLÉ

hivatalvezető

J.P. COSTA

elnök