EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

MÁSODIK SZEKCIÓ

KISS KLÁRA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(31754/04. sz. kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2008. január 29.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

2

A Kiss kontra Magyarország ügyben,

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott

ülésén, melynek tagjai voltak:

Françoise Tulkens, Elnök,

András Baka,

Ireneu Cabral Barreto,

Vladimiro Zagrebelsky,

Antonella Mularoni,

Danutė Jočienė,

Dragoljub Popović, bírák,

Sally Dollé, Hivatalvezető

2008. január 8-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően

az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (31754/04.

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,

Kiss Klára (a “kérelmező”) 2004. augusztus 18-án terjesztett a Bíróság elé.

2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót

képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.

3. 2006. október 12-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt a

Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy

döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.

A TÉNYEK

4. A kérelmező 1939-ben született és Budapesten él.

5. 1995. december 4-én a kérelmező panaszbeadványt nyújtott be a III.

kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál amiatt, hogy szomszédja

engedély nélkül fodrászüzletként használta lakását. 1996. március 5-én a

Polgármesteri Hivatal elutasította a szomszéd által benyújtott, a szóban

forgó lakás fodrászüzletként történő hasznosításának engedélyezése iránti

kérelmet. 1996. május 2-án Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala

helybenhagyta a határozatot. A szomszéd a határozat bírósági

KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

3

felülvizsgálatát kérte. A kérelmező – mint olyan személy, akinek jogos

érdeke forgott kockán – a releváns időszakban hatályos államigazgatási

eljárásról szóló törvény 3. § (4) bekezdése alapján ügyfélként vett részt

ebben, valamint az ezt követő államigazgatási eljárásokban.

6. 1997. április 29-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül

helyezte a közigazgatási határozatokat, és az ügyet visszautalta az első fokú

közigazgatási szervhez.

7. 1998. augusztus 28-án a Kerületi Polgármesteri Hivatal megadta a

szomszéd által kért engedélyt. 1999. február 3-án Budapest Főváros

Közigazgatási Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot, és az első

fokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.

8. 1999. május 31-én a Kerületi Polgármesteri Hivatal ismét megadta az

engedélyt. 1999. szeptember 24-én Budapest Főváros Közigazgatási

Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot, és az első fokú közigazgatási

szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.

9. 2001. április 23-án a Polgármesteri Hivatal megszüntette az

államigazgatási eljárást. 2001. július 19-én Budapest Főváros Közigazgatási

Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot.

10. A megismételt eljárásban 2001. október 29-én a Polgármesteri

Hivatal az ingatlan fodrászüzletként való hasznosításának megszüntetését

rendelte el. 2002. január 4-én a Főváros Közigazgatási Hivatala

helybenhagyta a határozatot.

11. A szomszéd keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata

iránt. 2003. november 4-én a kérelmező engedélyt kapott arra, hogy

beavatkozóként perbe lépjen.

12. 2004. február 26-án a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a

hasznosítás megszüntetését elrendelő határozatot, észrevételezve, hogy a

közigazgatási szervek nem zárták le a szomszéd által előterjesztett, lakása

fodrászszalonként történő hasznosításának engedélyezése iránti kérelemmel

kapcsolatos fő eljárást.

13. 2005. június 10-én a Polgármesteri Hivatal megadta a kért engedélyt.

2005. június 28-án a kérelmező fellebbezést nyújtott be, amely 2005.

augusztus 1-jén elutasításra került.

14. 2005. szeptember 21-én a kérelmező a polgári perrendtartás 327. §

(1) bekezdése alapján a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az

ügyiratok alapján jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a per

jelenleg is folyamatban van; 2006. december 12-én tárgyalásra került sor.

KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

4

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE AZ ELJÁRÁS HOSSZA TEKINTETÉBEN

15. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen

volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”

követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdése kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság tisztességesen … és ésszerű időn belül ...

hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”

16. A Kormány vitatta a panaszt.

17. A figyelembe veendő időszak 1995. december 4-én kezdődött, és az

ügyiratok alapján jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik,

hogy még nem zárult le. Ilyen módon két közigazgatási és egy bírósági

szinten több mint 12 éve tart.

A. Elfogadhatóság

18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

21. A benyújtott anyagokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a

Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a

Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés levonására bírná.

A kérdéssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy

KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

5

az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az “ésszerű idő”

követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

22. A kérelmező az eljárás állítólagosan tisztességtelen voltát és

kimenetelét is panaszolta. A Bíróság észrevételezi, hogy az eljárás jelenleg

is folyamatban van. Ezért ez a panasz idő előtti, így a hazai jogorvoslatok

kimerítésének elmulasztása miatt az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4.

bekezdése alapján el kell utasítani.

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

23. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Károk

24. A kérelmező vagyoni kár tekintetében 621 914 forintot

(megközelítőleg 2 444 eurót), nem vagyoni kár tekintetében pedig 2,5 millió

forintot (9 826 eurót) követelt.

25. A Kormány vitatta ezen igényeket.

26. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az

állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban

úgy véli, hogy a kérelmező bizonyos mértékű nem vagyoni kárt szenvedett,

s megállapítja, hogy az ilyen címen kért teljes összeget – azaz 9 826 eurót –

meg kell ítélni.

B. Költségek és kiadások

27. A releváns számlák benyújtásával a kérelmező további 71 576

forintot (282 eurót) követelt a Bíróság előtt felmerült különböző

adminisztratív költségek megtérítésére.

28. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdésben.

KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

6

29. A Bíróság úgy véli, hogy a kért összeget teljes egészében meg kell

ítélni.

C. Késedelmi kamat

30. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatóvá, a kérelem

többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.

bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni

kár tekintetében 9 826 (kilencezer nyolcszázhuszonhat) eurót, költségek

és kiadások tekintetében 282 (kettőszáznyolcvankettő) eurót, továbbá az

ezen összegeket terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam

nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank

marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot

kell fizetni a fenti összeg után;

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit

elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. január 29-én, a

Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

Françoise Tulkens

Elnök

Sally Dollé

Hivatalvezető