KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

1

MÁSODIK SZEKCIÓ

KESZTHELYI kontra MAGYARORSZÁG ÜGY

(14966/03 sz. Kérelem)

ÍTÉLET

STRASBOURG

2006. április 25.

Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt

körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

2

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

A Keszthelyi kontra Magyarország ügyben

az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott

ülésén, melynek tagjai voltak:

J.-P. COSTA, Elnök

A.B. BAKA,

R. TÜRMEN,

M. UGREKHELIDZE,

E. FURA-SANDSTRÖM,

D. JOČIENĖ,

D. POPOVIĆ, bírák

és S. DOLLÉ, Hivatalvezető

2006. április 4-én tartott zárt ülésén

az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (14966/03

sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló

egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,

Keszthelyi Tiborné (a “kérelmező”) 2003. március 12-én terjesztett a

Bíróság elé.

2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az

Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.

3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a

panaszt az alperes Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése

alapján úgy döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen

vizsgálja.

A TÉNYEK

4. A kérelmező 1928-ban született és Budapesten él.

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

3

5. Egy ingatlannal kapcsolatos jogvitával összefüggésben a kérelmező és

néhai férje 1987 júliusában pert indított a Budakörnyéki Bíróságon. A

perben a vitatott ingatlan egy részének birtoka iránti igénnyel léptek fel,

továbbá a releváns ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kijavítását kérték.

6. 1996. november 20-i részhatározatában a Budakörnyéki Bíróság

meghatározta a vitatott ingatlan térképi határvonalát. Az ingatlan-

nyilvántartási bejegyzés kérdését elkülönítette, s tárgyalását a bíróság

Közigazgatási Kollégiuma elé utalta.

7. 1997. szeptember 23-án a Pest Megyei Bíróság felfüggesztette a

részhatározattal kapcsolatos másodfokú eljárás tárgyalását a Budakörnyéki

Bíróság Közigazgatási Kollégiuma előtt folyamatban lévő eljárás lezárásáig.

A Közigazgatási Kollégium 1997. október 7-én és december 2-án, továbbá

1998. január 27-én tárgyalást tartott. Az 1998. január 27-i tárgyaláson a

Közigazgatási Kollégium elutasította a kereset egy részét, az ügy egy másik

aspektusának tárgyalását pedig felfüggesztette.

8. Közben a kérelmező és néhai férje kérelmet (26209/95. sz.) terjesztett

az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé, amelyben lényegében az eljárás

elhúzódását panaszolták. 1997. május 21-én

a

Bizottság részben

elfogadhatónak nyilvánította a kérelmet. 1997. december 9-én a Bizottság

Első Kamarája az Egyezmény korábbi 28. Cikke alapján elfogadta

Jelentését, amelyben észrevételezte, hogy a felek békés rendezést értek el.

9. 1998. június 22-én a Pest Megyei Bíróság elutasította a felperesek által

az 1998. január 27-i határozat ellen benyújtott fellebbezést. 1999. június 14-

én a Legfelsőbb Bíróság elutasította a felperesek felülvizsgálati kérelmét.

10. Ezt követően – annak a kérdésnek az elbírálása után, amelynek

tárgyalását a Budakörnyéki Bíróság 1998. január 27-én felfüggesztette, és

amellyel kapcsolatban a Megyei Bíróság 2001. június 18-án tárgyalást

tartott és 2001. június 25-én ítéletet hozott – a Megyei Bíróság előtt

folytatódott az eljárás azon része, amelyet a Megyei Bíróság 1997.

szeptember 23-án felfüggesztett.

11. 2002. május 9-én, június 13-án és október 1-én a Megyei Bíróság

tárgyalásokat tartott. 2002. október 22-én a Megyei Bíróság helyt adott a

felperesek keresetének, s a földhivatalt az eredeti állapot helyreállítására

kötelezte. 2003. október 22-én elutasította a felperesek kijavítás iránti

kérelmét.

12. A folytatódó közigazgatási eljárásban 2004. július 7-én a

Budakörnyéki Földhivatal megtagadta az eredeti állapot helyreállítását,

észrevételezve, hogy a vitatott ingatlannal kapcsolatban időközben

bekövetkezett fizikai és jogi változások lehetetlenné tették a helyreállítást.

13. 2004. december 10-én a Pest Megyei Földhivatal elutasította a

kérelmező közigazgatási határozat elleni fellebbezését.

14. 2005. január 24-én a kérelmező közigazgatási pert indított. A Megyei

Bíróság 2005. szeptember 15-re tűzte ki az első tárgyalást.

4

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

A JOG

I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS

MEGSÉRTÉSE

15. A

kérelmező

panaszolta,

hogy

az

eljárás

hossza

összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében

lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének

releváns része kimondja:

“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot

polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”

16. A Kormány vitatta a panaszt.

17. A Bíróság úgy véli, hogy a jelen ügy szempontjából figyelembe

veendő időszak 1997. december 10-én kezdődött, amikor a Bizottság az

Egyezmény korábbi 28. Cikke alapján elfogadta Jelentését, amelyben

észrevételezte, hogy az eljárás elhúzódásával kapcsolatos panaszt illetően a

felek békés rendezést értek el. 2005. szeptember 15-én az eljárás még nem

ért véget, ilyen módon abban az időpontban két közigazgatási és három

bírósági szinten hét éve és kilenc hónapja volt folyamatban.

A. Elfogadhatóság

18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan

megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti

értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem

elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

B. Érdem

19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az

eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra

figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns

hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek

között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).

20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.

bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló

kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

5

21. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a

Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a

Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel

kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen

ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”

követelményének.

Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.

II. AZ EGYEZMÉNY ELSŐ KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYVE 1.

CIKKÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE

22. A kérelmező továbbá panaszolta, hogy a panaszolt eljárás hossza

sértette az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikke alapján számára biztosított

jogot tulajdonának békés élvezetére.

23. A Kormány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.

24. A Bíróság megjegyzi, hogy ez a panasz a fent vizsgált panaszhoz

kapcsolódik, ezért ezt is elfogadhatóvá kell nyilvánítani.

25. A 6. Cikk 1. § (ld. fenti 21. bekezdés) alapján hozott döntésére

figyelemmel a Bíróság úgy véli, nem szükséges megvizsgálnia, hogy ebben

az ügyben megsértették-e az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. Cikkét (ld.

Zanghì v. Italy, judgment, 1991. február 19, Series A no. 194-C, 47. o., 23.

§).

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA

26. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:

“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését

állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz

lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Károk

27. A kérelmező 35 millió forint¹nem vagyoni kártérítést követelt.

28. A Kormány vitatta az igényt.

¹131.700 EUR

6

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

29. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett.

Méltányossági alapon 3.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.

B. Költségek és kiadások

30. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő igényt.

C. Késedelmi kamat

31. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az

Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz

további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;

2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését

megsértették;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három

hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése

szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében

3.000 eurót (háromezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók

összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor

alkalmazott átváltási árfolyam alkalmazásával;

(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés

időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális

kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a

fenti összeg után;

4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.

KESZTHELYI v. HUNGARY JUDGMENT

7

Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.

szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. április 25-én került

kiküldésre.

J.P. COSTA

Elnök

S. DOLLÉ

Hivatalvezető