BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
1
MÁSODIK SZEKCIÓ  
Bíró kontra MAGYARORSZÁG ÜGY  
(15652/04 sz. Kérelem)  
ÍTÉLET  
STRASBOURG  
2006. július 18.  
Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt  
körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.  
2
BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
A Bíró kontra Magyarország ügyben  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott  
ülésén, melynek tagjai voltak:  
J.-P. COSTA, Elnök  
A. B. BAKA,  
I. CABRAL BARRETO,  
R. TÜRMEN,  
M. UGREKHELIDZE,  
A. MULARONI,  
D. JOČIENĖ, bírák  
és S. DOLLÉ, Hivatalvezető  
2006. június 27-i zárt ülésén folytatott tanácskozását követően  
az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:  
AZ ELJÁRÁS  
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (15652/04  
sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló  
egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján Bíró Istvánné magyar  
állampolgár 2004. február 24-én terjesztett a Bíróság elé.  
2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) Képviselője, dr. Höltzl Lipót, az  
Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.  
3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a  
panaszt. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy döntött,  
hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.  
A TÉNYEK  
4. A kérelmező 1950-ben született és Budapesten él.  
5. 1995. február 28-án a Fővárosi Bíróság elrendelte egy olyan  
szövetkezet felszámolását, amelynek a kérelmező is tagja volt.  
6. 1995. március 1-én a Fővárosi Bíróság kijelölte a felszámolót és  
felhívta a hitelezőket, beleértve a kérelmezőt is, hogy terjesszék elő pontos  
követeléseiket.  
BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
3
7. 1995. május 19-én a tagok “hitelezői csoportot” (Célrészjegyes  
Hitelezői Választmány) alapítottak igényeik együttes érvényesítésére.  
8. 1995. július 26-án a kérelmező és más hitelezők kifogást nyújtottak be,  
mert a felszámoló a szövetkezet elnöke által foganatosított rendkívüli  
felmondásokat hatálytalanította. A kifogással kapcsolatos eljárást később  
elkülönítették.  
9. 1996. január 20-án a bíróság végzésében meghatározta a célrészjegyek  
besorolását. A hitelezői csoport fellebbezett a határozat ellen. 1996. július 4-  
én a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a határozatot. A  
célrészjegyek újabb besorolását 485 hitelező elfogadta, 157 hitelező  
elutasította, a Legfelsőbb Bíróság pedig 1997. június 18-án megerősítette.  
10. 1998. március 30-án a felszámoló elkészítette a felszámolási  
zárómérleget, amelyet a bíróság 1999. július 28-án jóváhagyott. A  
zárójelentés összesen 1253 db hitelezői igényt vizsgált meg és 581 db igényt  
visszaigazolt.  
11. 1999. október 7-én a hitelezői csoport fellebbezést nyújtott be a  
zárójelentést jóváhagyó végzés ellen. A bíróság elutasította a fellebbezést. A  
Legfelsőbb Bíróság azonban 2001. június 21-én hatályon kívül helyezte a  
határozatot, és a kérdést visszautalta a Fővárosi Bíróság elé. A megismételt  
eljárásban a bíróság 2002. október 10-én és 2003. november 6-án tárgyalást  
tartott.  
12. 2003. december 5-én a Fővárosi Bíróság elutasította a zárójelentési  
kifogást. 2004. július 12-én a Legfelsőbb Bíróság a zárómérleg  
vonatkozásában hatályon kívül helyezte a határozatot és e kérdés  
vonatkozásában új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.  
13. 2005. május 5-én újabb tárgyalásra került sor.  
14. 2005. május 18-án a bíróság a felszámoló határozataival kapcsolatos  
kifogásokat elutasította. A kérelmező – aki időközben a hitelezői csoport  
elnöke lett – által 2005. december 9-én előterjesztett fellebbezés elbírálása  
még folyamatban van.  
15. Időközben, 2005. július 14-én, a felszámoló új zárójelentést  
terjesztett elő, továbbá a kérelmező számára a bíróság pártfogó ügyvédet  
rendelt ki.  
16. A felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van.  
4
BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
A JOG  
I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS  
MEGSÉRTÉSE  
17. A  
kérelmező  
panaszolta,  
hogy  
az  
eljárás  
hossza  
összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében  
lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének  
releváns része kimondja:  
“Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot  
polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”  
18. A Kormány vitatta a panaszt.  
19. A figyelembe veendő időszak 1995. február 28-án kezdődött és  
2005. december 9-én még nem zárult le. Ezen időpontban az eljárás két  
bírósági szinten már több mint tíz éve és kilenc hónapja tartott.  
A. Elfogadhatóság  
20. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan  
megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti  
értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem  
elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.  
B. Érdem  
21. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát  
az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában lefektetett  
kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös tekintettel az eset  
bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására és arra,  
hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. többek között  
Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).  
22. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.  
bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló  
kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).  
23. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a  
Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a  
Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel  
kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen  
BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
5
ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”  
követelményének.  
Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.  
II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA  
24. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:  
“Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését  
állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz  
lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”  
A. Károk  
25. A kérelmező 7.994.9001 forint vagyoni és 9.732.8002 nem vagyoni  
kártérítést követelt.  
26. A Kormány túlzottnak találta az igényt.  
27. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az  
állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. Azonban úgy véli,  
hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági alapon ítélve  
10.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.  
B. Költségek és kiadások  
28. A kérelmező további 52.6543 forintot követelt a hazai bíróságok és a  
Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek megtérítésére.  
29. A Kormány vitatta az igényt.  
30. A Bíróság úgy véli, hogy a követelt összeget teljes egészében meg  
kell ítélni (200 euró – 52.654 forintnak megközelítőleg megfelelő összeg).  
1 EUR 30,174  
2 EUR 36,728  
3 EUR 200  
6
BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT  
C. Késedelmi kamat  
31. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az  
Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz  
további három százalékpontot kell hozzáadni.  
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG  
1. Elfogadhatónak nyilvánítja a panaszt;  
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését  
megsértették;  
3. Megállapítja:  
(a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három  
hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése  
szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében  
10.000 eurót (tízezer euró), költségek és kiadások tekintetében 200 eurót  
(kétszáz euró), továbbá az ezen összegeket terhelő adók összegét kell  
kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor alkalmazott  
átváltási árfolyam alkalmazásával;  
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés  
időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális  
kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a  
fenti összeg után;  
4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.  
Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.  
szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. július 18-án került  
kiküldésre.  
J.P. COSTA  
Elnök  
S. DOLLÉ  
Hivatalvezető